17 Történt ezek után, hogy megbetegedett az asszonynak, a ház tulajdonosának a fia, és betegsége olyan súlyossá vált, hogy már nem is lélegzett. 18 Az asszony így szólt Illéshez: Mi bajod van velem, Isten embere? Azért jöttél hozzám, hogy emlékeztess bűnömre, és megöld a fiamat? 19 Ő ezt mondta neki: Add ide a fiadat! És elvette az öléből, felvitte a felső szobába, ahol lakott, és az ágyra fektette. 20 Majd az ÚRhoz kiáltott, és ezt mondta: Istenem, URam! Még bajt is hozol erre az özvegyre, akinek én a vendége vagyok, és megölöd a fiát?! 21 Azután háromszor ráborult a gyermekre, és így kiáltott az ÚRhoz: Istenem, URam! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe! 22 Az ÚR meghallgatta Illés szavát, a lélek pedig visszatért a gyermekbe, és az föléledt. 23 Ekkor Illés fogta a gyermeket, levitte a felső szobából a házba, odaadta az anyjának, és ezt mondta Illés: Nézd, él a fiad! 24 Az asszony így felelt Illésnek: Most már tudom, hogy te Isten embere vagy, és hogy igaz a te szádban az ÚR igéje!
1Kir 17,17-24.
EGYSZERŰEN CSAK IMÁDKOZZ!
Szüntelenül imádkozzatok. (1Thessz 5,17)
Mary súlyos beteg volt, a helyzete reménytelennek látszott. Tüdőbetegségben szenvedett, egyre gyengült, mindenki úgy vélte, közel van már a halála. Az édesanyja elhívta a távoli családtagokat, hogy látogassák meg Mary-t, mielőtt meghal. Amikor mi is elmentünk a gyülekezetből, hogy imádkozzunk érte, a hitem ingadozott. Még imádság közben sem hittem, hogy a helyzete megváltozhat. Azt gondoltam, még aznap este kapjuk a hírt a haláláról.
Egy hónappal később Mary még mindig élt, sem jobban, sem rosszabbul nem volt. Az egyik reggel a gyülekezetben észrevettem, hogy sír az édesanyja. Nagyon megrendített ez, és kértem Istent, mutassa meg, mit tegyek. Úgy éreztem, a Szentlélek arra késztet, látogassam meg újra Mary-t, és imádkozzak érte. Haboztam, mert a helyzete reménytelennek tűnt, mindenki tudta, hogy haldoklik. Isten hangja azonban megszólalt a szívemben: "Csak tedd meg!" Engedelmeskedtem tehát. Az istentisztelet után elmentem, és imádkoztam érte, holott nem volt reménységem felőle. "Csak megtettem".
Két hónap múlva kopogtattak az ajtómon. Amint megnyitottam, Mary lépett be. Meg sem ismertem, amíg be nem mutatkozott. Mary az Isten gyógyító hatalmának ékes bizonyítéka.
Kedves testvérem, ha Isten imádságra késztet, tedd meg!
Imádság: : Istenünk, nyisd meg szemünk, hadd lássuk tetteidet, még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is. Ámen.
Ha Isten arra ösztökél, hogy tegyél valamit; tedd meg!
Joseph Thomson Alum (Nairobi, Kenya)
