A zífiek elmentek Saulhoz Gibeába, és megmondták, hogy Dávid a Hakíla-halmon rejtőzik a sivatagtól keletre. Ezért elindult Saul, és elment a Zíf-pusztába háromezer válogatott izráeli emberrel, hogy megkeresse Dávidot a Zíf-pusztában. Saul a Hakíla-halmon a sivatagtól keletre, az út mellett ütött tábort. Dávid is a pusztában tartózkodott. Amikor észrevette, hogy Saul utánamegy a pusztába, kémeket küldött ki Dávid, és megtudta, hogy csakugyan megérkezett Saul. Ekkor elindult Dávid, és odament arra a helyre, ahol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, ahol Saul és hadseregparancsnoka, Abnér, Nér fia feküdt. Saul ugyanis a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. Dávid megszólalt, és ezt kérdezte a hettita Ahimelektől és Abisajtól, Cerújá fiától, Jóáb testvérétől: Ki jön el velem Saul táborába? Abisaj így felelt: Én elmegyek veled. Dávid és Abisaj éjjel mentek a hadinép közé. Látták, hogy ott fekszik Saul, és alszik a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe van szúrva a fejénél. Abnér és a hadinép pedig körülötte feküdt. Akkor ezt mondta Abisaj Dávidnak: Most kezedbe juttatta Isten az ellenségedet. Hadd szögezzem hát a földhöz lándzsám egyetlen dobásával! Másikra már nem lesz szükség. Dávid azonban ezt felelte Abisajnak: Ne pusztítsd el, mert ki emelhet büntetlenül kezet az ÚR fölkentjére?! Majd ezt mondta Dávid: Az élő ÚRra mondom, hogy megveri az ÚR, vagy úgy, hogy eljön halála napja, vagy úgy, hogy harcba megy, és ott vész el. Az ÚR őrizzen meg attól, hogy kezet emeljek az ÚR fölkentjére! Csak a lándzsát vedd el a feje mellől meg a vizes korsót, és menjünk! És elvette Dávid a lándzsát meg a vizes korsót Saul feje mellől, és elmentek. Senki sem látta, senki sem vette észre, senki sem ébredt fel, hanem mindenki aludt, mert az ÚR mély álmot bocsátott rájuk.
1Sám 26,1-12.
A JÓ FIÚK
Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. (Mik 6,8)
Mivel még nem fejezték be az új házunkat, az egyik nyarat a hétvégi házunkban töltöttük, ahol egyetlen tévécsatornát sem lehetett fogni. Néha, amikor a rossz idő miatt nem lehettünk kinn, a helyi videotékából filmeket kölcsönöztünk. Megnéztünk néhány akciófilmet, amelynek a témája ugyanaz volt: a jó legyőzi a gonoszt.
Ez így eléggé helyén valónak tűnt, de amikor kielemeztük a "jó fiúkat", láttuk, hogy nem is voltak annyira jók. Legtöbbször a "jó fiúk" olyan emberek voltak, akikkel igazságtalanul bántak, és ezért igyekeztek bosszút állni. A filmek a hollywoodi elképzelést tükrözték arról, hogyan győzedelmeskedik a jó a rossz felett. A bosszúhoz kellett egy AK 47-es és egy gyors autó. Ez a bosszú hangos volt, erőszakos, és tele volt vérrel.
Az irgalom a bosszú ellentéte: halkan jár, és jót tesz azokkal is, akik nem érdemlik meg. Ezt várja tőlünk Isten. Könnyű azt keresni, hogy megfizessünk azoknak, akik nekünk ártottak. A valódi hősök azok, akiknek van erejük és bátorságuk ahhoz, hogy másokhoz könyörületesek legyenek, ahogyan Dávid is megkegyelmezett Saulnak.
Imádság: : Köszönöm, Uram, hogy irgalmas vagy hozzám, mert szeretsz engem. Bár nem érdemlem meg kegyelmedet, örömmel elfogadom. Ámen.
Az irgalmasság gyakorlása Isten útja.
Tami Beaverson (Missouri, USA)