Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.
Zsolt 121.
A PEREMEN
Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor. (Zsolt 121,8)
Épp ruhát teregettem lakásunk belső udvarán. Váratlanul egy vékonyka hang ütötte meg a fülemet: "Hahó, mami!" Felpillantottam, és elhűlve láttam, hogy ötéves gyermekem - úgy hat méterre felettem - ott topog a balkon ferde peremén. Vélhetőleg átbújt az oszlopokon, és a korláton kúszhatott oda.
Képtelen vagyok visszaemlékezni, hogyan rohantam fel a lépcsőn, és gondoltam-e arra, hogy fogom leszedni, mielőtt még le talál zuhanni. Egyszerűen elővettem egy darab cukorkát, és nyugodt hangon szóltam neki: "Gyere csak a mamihoz, nézd, mit adok neked."
Rám mosolygott, és lassan közeledni kezdett. Amikor átbújt a korláton, végre elkaptam és karjaimba zártam. A megrendítő eset nyomán ötlött fel bennem, hogy fiamat az Úr vette oltalmába. Ő ahhoz még túl kicsi volt, hogy felmérhette volna, mennyire veszélyes egy ilyen kaland. No, és mi? Felnőtt létünkre mi is sokszor belesétálunk valami gyarlóság okán a veszedelmes helyzetekbe! Vajon megállunk-e csodálkozni, miért nem bukunk el? Azt gondolom azért, mert Isten vigyáz ránk akkor is, amikor letérünk a helyes útról.
Imádság: : Köszönjük, Istenünk, hogy megoltalmazol bennünket a veszedelmek idején. Ámen.
"Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön." (Zsolt 121,1-2)
Neri Ruth Gattinoni (Chubut, Argentína)
