Jézus mondja: "Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek." Példázatot is mondott nekik: "A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe? A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a saját szemedben nem látod a gerendát? Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből."
Lk 6,37-42.
MEGALAPOZOTT VÉLEMÉNY
"Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik." (Lk 6,37)
Amikor néhány éve leváltották az osztályvezetőnket a hivatalban, ahol dolgozom, egyáltalán nem örültem annak a személynek, akinek ezután kellett a jelentéseket benyújtanom. Pöffeszkedőnek és idegesítőnek tartottam az új főnökömet. De érzéseim nem személyes tapasztalatból fakadtak. Azoknak a munkatársaknak a véleményére és megjegyzéseire épültek, akik nem kedvelték őt.
Ahogy telt-múlt az idő, rájöttem, hogy új főnököm jószívű, jóindulatú és megértő, annak ellenére, hogy nem mindenki fogadja el őt. Szerettem, mert úgy lehetett vele beszélgetni, nevetni, mint egy munkatárssal és baráttal. Biztatott a munkámban, és kisírhattam magam a vállán, ha elveszettnek éreztem magam.
Örülök, hogy Isten felnyitotta a szemem, és megakadályozta, hogy továbbra is úgy ítéljem meg őt, ahogy mások tették. Ha elzárkóztam volna Isten tanácsa elől, nem lett volna módomban megismerni egy csodálatos személyt és jó barátot.
Imádság: : Istenünk, bocsáss meg nekünk elhamarkodott ítéleteinkért, és taníts meg minket arra, hogy el tudjuk fogadni egymást. Ámen.
Ha úgy fogadunk el másokat, ahogy vannak, lehetőségünk nyílik arra, hogy valóban megismerhessük őket.
Angie Haren (Ohio, USA)
