Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.
Zsolt 23.
TÖRTÉNJEN BÁRMI
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. (Zsolt 23,4)
Nem voltam a mentőautóban, amikor találat érte. Shorty, a sofőrünk a földön feküdt, súlyosan megsérült. Mindez 1945-ben a kölni csata idején történt, amikor 19 éves medikusként szolgáltam a seregben. Shorty idősebb ember volt, feleséggel és három gyerekkel, aki odaszánt életű keresztyénként minden nap megélte a hitét. Hogy történhetett ez meg egy ilyen jó emberrel? A szavak, amiket mondott, miközben megpróbáltam segíteni neki, mélyen a lelkembe vésődtek: "Joe, menj, és foglalkozz a többiekkel. Isten majd gondoskodik rólam." A többi sebesülthöz mentem. Mire visszaértem, halott volt.
Évekig nem tudtam elfogadni, ami történt. Hát így törődik Isten az ő hűséges követőivel, hogy hagyja őket meghalni? Ott volt Isten egyáltalán, amikor ez megtörtént? Hosszú időbe telt, mire békességet találtam. Megértettem, hogy Isten igenis törődött Shorty-val, nem úgy, hogy megmentette a haláltól valami csoda folytán, hanem úgy, hogy vele volt földi életének utolsó óráiban is. Shorty tudta, hogy Isten vele van, és bármi történjen is, minden rendben lesz. Ez az, amit keresünk. Nem egy csodát, ami megváltoztatja az élet természetes rendjét, hanem Istent, aki velünk van, bármi történjen is az életünkben, még akkor is, ha a halál "árnyékának völgyében" járunk.
Imádság: : Szerető Istenünk, segíts, hogy megértsük, hogy bármi történik, te velünk vagy. Ámen.
Isten az életben és a halálban is velünk van.
Joe W. Walker (Oregon, USA)
