Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt, és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása: "Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján." A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban." Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?" A sokaság ezt mondta: "Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta." A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik. (Mt 21,6)
A virágvasárnapi istentisztelet textusaként lelkészünk a Máté evangéliumából olvasta fel Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulását. Ebből a történetből ragadott ki részeket, amelyek alapján prédikált. Bár akkor úgy gondoltam, hogy egy kitűnő szolgálatot hallottunk, későbbiekben már egy szóra sem emlékeztem belőle. De a felolvasott igeszakasz egy része nagyon is megragadta figyelmemet. "A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik." (Mt 21,6)
Gyakran elolvasom ezt a részt a Máté evangéliumából, miközben szemem előtt látom az ujjongó tömeget, amint a bevonuló Jézust köszönti. Ám mielőtt a hét befejeződött volna, sokan közülük "Feszítsd meg!"-et kiáltanak. Ekkor eszembe jut, hogy az igaz tanítvány alapvetően engedelmességre törekszik mindenfajta elragadtatott érzelmek helyett.
Imádság: : Úr Jézus Krisztus, azért könyörgünk, hogy olyan tanítványaid lehessünk, akik odaadásukat a hűségben és az engedelmességben mutatják meg. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Istennek való engedelmesség a tanítvány legfőbb ismérve.
Howard Coop (Kentucky, USA)
IMÁDKOZZUNK, HOGY A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE IS ENGEDELMESEK MARADJUNK!