"Amikor pedig látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek kerítik be, akkor tudjátok meg, hogy elközelített annak a pusztulása. Akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, és akik a városban vannak, költözzenek ki onnan; akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be oda. Ezek ugyanis a bosszúállás napjai, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva. Jaj azokban a napokban a terhes és a szoptatós anyáknak, mert nagy nyomorúság szakad a földre, és harag erre a népre. Kardélre hányják, és fogságba viszik őket mindenféle pogány nép közé; és pogányok tapossák Jeruzsálemet, amíg be nem telik a pogányok ideje."
Lk 21,20-24.
A TÜRELEMRŐL
Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. (Jak 5,7)
A türelmet hajlamosak vagyunk félreérteni. A türelem nem behódolás vagy beletörődés a sorsba, hanem hitben való aktív várakozás, és magában foglalja az élet összes lehetőségét. A türelem a Szentírás értelmében is egy aktív erény.
Pál tanácsa így hangzik: "állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát" (Zsid,12,1). Jakab apostol az átalakulással társítja a türelmet, amikor ezt írja: "az állhatatosság tegye tökéletessé a cselekedetet" (Jak 1,4). Péter pedig azt mondja, hogy ragasszunk a mértékletesség mellé türelmet (2Pt 1,6). Vagyis az ember a türelmével az Isten iránti bizalmát fejezi ki!
A türelem mind az aggodalmaskodás, mind a léha nemtörődömség ellentéte. Ézsaiás szerint: Boldogok, akik Istenben reménykednek (Ézs 30,18).
Miért nem dicsérjük hát a türelem erényét, és miért nem törekszünk utána? Türelemre van szükségünk az életben való helyes viselkedés elsajátításához és a társadalomban való helytálláshoz. Jézus a türelemre így utalt: "Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket." (Lk 21,19)
Imádság: : Szentlélek, fejleszd ki bennünk a türelem gyümölcsét, hogy bízzunk Istenben, és az ő akarata szerint tudjunk átformálódni. Ámen.
A türelem munkát és bizalmat jelent, miközben várjuk, hogy Isten cselekedjék.
Stephen Contrado (Masschusetts, USA)