Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya! Elveszi rólad az ÚR az ítéletet, eltávolítja ellenségedet. Veled van az ÚR, Izráel Királya: nem kell többé veszedelemtől félned. Azon a napon így biztatják Jeruzsálemet: Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. Összegyűjtöm azokat, akik szomorkodnak, mert nem ünnepelhetnek, bár közületek valók, és gyalázatot kell elszenvedniük. Elbánok majd elnyomóiddal abban az időben. A sántákat megsegítem, és a szétszóródottakat összegyűjtöm, dicsővé és hírnevessé teszem őket az egész földön, ahol gyalázták őket. Abban az időben, amikor összegyűjtelek, haza is hozlak benneteket. Bizony, hírnevessé és dicsővé teszlek benneteket a föld minden népe között. Meglátjátok majd, hogy jóra fordítom sorsotokat! - mondja az ÚR.
Zof 3,14-20.
ISTEN ÉNEKEL!
Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül terajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked. (Zof 3,17) (Károli fordítás)
Valahogy mindig nehezemre esett észben tartanom, hogy az Isten szeret engem. Az ajkam szólja, a fejem is tudja, de a szívem minduntalan felejti. Én folyvást azon törtem magam, hogy jó ember legyek, olyan valaki, akire Isten büszkén tekinthet. De mint az emberek többsége, a kemény munka közepette elfelejtem azt, hogy Isten olyannak szeret, amilyen vagyok. Az adventi időszakhoz egy elmélkedni való témát kerestem magamnak, és valahogy ez a gondolat merült fel bennem.
A Szentlélek mindig is megpróbálta a tudtomra adni, hogy Isten lankadatlanul, s önmagamért szeret. Azután egy szép napon, amikor otthon betegen és leverten hevertem, és letörten forgattam a Bibliámat, az üzenet végre szíven talált.
Zofóniás 3,17-hez érve elképzeltem, hogy Isten figyel engem és énekel nekem. Az örömteli ének a teremtményről szólt, és nem arról, amiket én teszek. Isten egyszerűen örül a teremtésének - nekem! Ez a gondolat tölt be az idei adventben: élvezem Isten szeretetét, és emlékezem, hogy Isten örömét leli bennem.
Imádság: : Istenünk, bocsásd meg, amikor elfeledkezünk legfőbb ajándékodról, a feltétel nélküli szeretetedről. Ámen.
Isten örvendezik felettem és bennem.
Chris Hlinak (Illinois, USA)
