Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek. Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat tudom cselekedni. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.
Róm 7,14-25.
TISZTA SZÍV
De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem. (Róm 5,20)
Megnőtt a gaz a sövény alatt a kertünkben, ezért elhatároztam, hogy délelőtt kigyomlálom. Mielőtt hozzákezdtem, előbb elolvastam az aznapi áhítatot a Csendes Percekből. Ez volt a címe: "Tépd le a vadhajtásokat". Igen, ezt fogom tenni - gondoltam magamban.
Aztán testvéremmel nekiláttunk a munkának. Kis idő múlva testvérem ezt mondta: "Azért olyan nehéz kihúzni a gazt, mert hosszú a gyökere, mélyen lenyúlik a földbe".
Arra gondoltam, a gyom olyan, mint a bűn. Szívünkben mélyen gyökeret ver, és nem elég mindig egy kicsit letépni, hanem legjobb gyökerestől eltávolítani. A bűnre senkit nem kell tanítani, jön az magától, ahogy a gyom is kinő. De Isten jó kertészként szeretné szívünkből gyökerestől kitépni a bűnt. Az a csodálatos, hogy míg Isten ezt a munkát végzi bennünk, bőven árasztja ránk kegyelmét, és nem fárad bele, ha aztán újra elölről kell kezdenie.
Imádság: : Mennyei Atyánk, hálát adunk, hogy elfogadod őszinte bűnbánatunkat, és Krisztusért megbocsátod bűneinket. Tisztítsd meg szíveinket! Ámen.
Hidd, hogy Isten kegyelme nem fogy el!
Lakatos Lilla (Dombóvár, Magyarország)
