"Kiment a magvető vetni. Vetés közben némelyik mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy megették az égi madarak. Némelyik a sziklás földre esett, és amikor kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. Némelyik pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott." Majd emelt hangon hozzátette: "Akinek van füle a hallásra, hallja!" Ekkor megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. Ő ezt mondta: "Nektek megadatott, hogy értsétek az Isten országa titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek. A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje. Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. Akiknél a sziklás földre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elpártolnak. Akiknél a tövisek közé esett, azok hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják azt, és nem érlelnek termést. Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal." Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem, mert nem tudod, melyik sikerül: ez, vagy amaz, vagy mind a kettő egyaránt jó lesz. (Préd 11,6)

Nyár végére virágágyásaim tökéletesen kifejlődtek, a virágok gyökeret vertek és teljes pompájukban virulnak. Szépségüket csodálva észrevettem, hogy néhány tavalyi növény imitt-amott szintén kikelt és kivirágzott. A szépen sorba ültetett narancsszínű bársonyvirágok között apró nebáncsvirágok és egyéb növények tünedeztek fel, rózsaszín, piros és fehér foltokban.
Ez a kép eszembe juttatta azokat az apró igei magvakat, melyeket életünk során elvetünk, és meglepő módon teljesen váratlanul gyökeret vernek, felnövekednek éppen ott, ahol legkevésbé számítunk rá. Ha valamit mondunk, példát mutatunk, vagy pici dolgokban kimutatjuk kedvességünket, soha nem tudhatjuk, hogy mikor figyelnek bennünket. Talán valaki meghallja és befogadja, amit szívből mondunk vagy teszünk, és cserébe ő is hasonlóképpen cselekszik.
Nincs felemelőbb érzés, mint amikor felfedezzük, hogy amit egyszer tettünk vagy mondtunk, az hatással volt valakire. Mindennapi tevékenységünk között váratlan visszaigazolásként valakiben meglátjuk a "kikelt hajtásokat". A talaj elő van készítve. Vessük el még ma a hitnek magvait!

Imádság: : Mennyei Édesatyánk, segíts mindennap a te szereteted ölelésében élnünk, és ezt megosztani másokkal is. Ámen.

Milyen magvakat tudok ma vetni?
Janet Kerns (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A KERTÉSZEKÉRT ÉS A PARKŐRÖKÉRT!