8 Az ÚR megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, és az üldözőbe vette Izráel fiait, Izráel fiai pedig hatalmas kéz segítségével vonultak ki. 9 Az egyiptomiak tehát üldözték őket - a fáraó minden lova, harci kocsija, lovasa és hadereje - és utolérték őket, amikor a tenger mellett táboroztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. 10 A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az ÚRhoz. 11 Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! 12 Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! 13 De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. 14 Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!
15 Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.
2Móz 14,8-15.
INDULJ!
Ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izrael fiaihoz, hogy induljanak útnak. (2Móz 14,15)
A malária láz elég gyakori a vidékünkön, és a fiam láza nagyon felszökött. Mivel nem volt pénzünk, és a Fülöp-szigeteken a magánorvosok nem adnak hitelt, azt gondoltam, nem tehetünk mást, mint otthon maradunk, és imádkozunk a gyógyulásért. A feleségem azonban ragaszkodott ahhoz, hogy vigyük el az orvoshoz, még ha nincs is pénzünk. Útközben megálltunk egy bank automatánál, hogy ellenőrizzük a számlaegyenlegünket. Csodálkozva láttuk, hogy a fizetésemet korábban utalták át.
A zsidó nép is hasonló helyzetben volt (2Móz 14). Miközben menekültek, az üldöző egyiptomi sereg és a Vörös-tenger közé szorultak. Mózes hitt Isten szabadításában, és bátorította a népet, hogy veszteg maradjanak, és várják meg az Úr szabadítását (13-14. vers). Isten azonban azt mondta Mózesnek, hogy ne kiáltsanak, hanem induljanak útnak (15. vers), és amikor hitben elindultak, az Úr megmentette őket.
Néha, amikor azt gondoljuk, türelmesen Istenre várunk, valójában a félelem és a bizonytalanság bénít le minket. Ilyenkor imában hozzá fordulhatunk, s azután induljunk el hitben Isten útmutatása szerint.
Imádság: : Urunk, adj bölcsességet különbséget tennünk, mikor kell türelemmel várnunk, vagy kilépnünk a komfortzónánkból, eltökéltséggel és engedelmesen. Ámen.
Vajon nem így szól-e most Isten hozzám: Kelj fel, és menj!?
Marc Villa-Real (Rizal, Fülöp-szigetek)
