Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppenúgy, mint a többiek. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! - és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban a jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azok szerint éljünk. (Ef 2,10)

Fiatalabb koromban mindig azt kerestem, mi lehet az a nagy feladat, amit Isten nekem szánt az életemben. Az idő telt-múlt, és semmilyen különleges feladat nem jött Istentől. Azon töprengtem: lehet, hogy nem értettem meg, mi Isten terve velem. Soha nem kaptam elhívást, hogy misszionárius legyek vagy utcai szolgálatot végezzek. Volt foglalkozásom és állásom, jártam rendszeresen templomba, és megpróbáltam jóravaló, tisztességes emberként élni.
Végül aztán ráébredtem arra, hogy tulajdonképpen Isten munkáját segítem azzal, amikor a magam dolgát teszem. Minden napon a következő kérdés szellemében teszem meg a döntéseimet, választásaimat: Milyen cselekedetet kíván tőlem Isten? Miközben még mindig izgat, van-e valami küszöbön álló nagy feladat, ami rám vár, rá kellett jönnöm, hogy a kis dolgokban hozott döntéseim fogják meghatározni, mennyire vagyok hűséges az Isten által nekem adott életben.

Imádság: g: Drága Istenünk, igazítsd vágyainkat a te tervedhez, hogy életünket, amit tőled kaptunk, hűségesen élhessük. Ámen.

Isten nagy terve életünkkel a mindennapi, kis lehetőségekre adott tisztességes válaszainkban nyilvánul meg.
Sharon Budzier (Oregon, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI ÚTBAIGAZÍTÁST KERES!