Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Zsolt 68,20)

Húsz évvel ezelőtt első unokánk Flavia súlyos autista vonásokkal született. Az orvosok azt mondták, visszafordíthatatlannak tűnik a betegsége. Először kételkedtünk és kétségbe voltunk esve. Ez nem lehet igaz! Miért történt ez velünk? Majd Isten jelenlétében azt kérdeztük: Mit tehetnénk az ő segítségével?
Flavia betegségével csak úgy tudtunk megbirkózni, hogy radikálisan megváltoztattuk a családi életünket. A lányom családjának, és a feleségemmel nekem is el kellett hagynunk szülőföldünket, és az Egyesült Államokba költöztünk. Meg kellett szoknunk egy idegen kultúrát, egy idegen nyelvet, idegen munkahelyeket és idegen gyülekezetet. Minden félelmetesnek tűnt.
Ezen az úton Isten volt a mi hűséges és hatalmas barátunk. Még mindig élvezhetjük Flavia csodálatos társaságát. S a zsoltárossal együtt mondjuk: "Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk."

Imádság: : Kegyelmes és szerető Atyánk, emlékeztess bennünket arra, hogy te nem csak társunk vagy, hanem erőnk egyetlen forrása is. Jézus nevében imádkozunk hozzád. Ámen.

Terheink elviselhetővé válnak, ha Istennel járunk napról napra.
Gerson Veiga (Észak-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ AUTISTA EMBEREKÉRT ÉS CSALÁDJUKÉRT!