2004. március 7. vasárnap
1Jn 1,1-10.

Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel is megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjéről. Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk. Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal. Ezt azért írjuk meg nektek, hogy örömünk teljes legyen. Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot. Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk bűnösök, hazuggá tesszük őt, és nincs meg bennünk az ő igéje. Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. (1Jn 1,5)

Vasárnap késő este jutott eszembe, hogy a templomban felejtettem a kottalapjaimat. A templomi kórust és zenekart vezényeltem két előadáson is, és azután néhány barátommal egy étterembe mentünk vacsorázni. Mire visszaértem a templomba, hogy elhozzam a kottáimat, a világítást már mindenütt lekapcsolták. Belépve az üresen kongó templomba, észrevettem, hogy az egyik oldalhajóban egy kis elemes gyertya világít. Az elem már majdnem kimerült lehetett, mert a kis fény éppen csak pislákolt. Mégis ez volt az a halvány világosság, mely egyből magára vonta figyelmemet, amikor beléptem.
Krisztus világossága hasonló ehhez a piciny gyertyafényhez. Lehet bármilyen nagy a sötétség, soha nem fedheti el Krisztus világosságát.
Jézus azt mondta: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn 8,12) Ha Krisztus követői vagyunk, az ő jelenléte bevilágítja mindennapjainkat.

Imádság: : Úr Jézus Krisztus, segíts, hogy hallgassunk szavadra, és a te világosságodban járjunk minden nap. Ámen.

Krisztus mindenkinek az élet világosságát kínálja.
Steve Vincent (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ EGYHÁZZENÉSZEKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2024 Április
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek