Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5,4)

Miután férjem tüdőrákban meghalt, nehéz volt szembenéznem a mindennapokkal. Egy reggel azonban - a nyugtalanul töltött éjszaka után - még jobban éreztem hiányát, mint bármikor azelőtt. A zuhany alól kijőve észrevettem, hogy a tükör teljesen bepárásodott. Közelebb lépve a következő szavak tűntek fel előttem: "Szeretlek Nagyi! Mike". Az unokám nálam zuhanyozott, és ő hagyta az üzenetet a tükrön. Valami hihetetlen melegség járta át a szívemet: éreztem, hogy szeretnek, és nem maradtam magamra.
Milyen sokszor kapunk ilyen üzeneteket Istentől! Azonban gyakran elsiklunk Urunk apró kegyelmes üzenetei fölött, amelyeket azért küld, hogy átsegítsen a mindennapokon. Annyira magukkal ragadnak minket aggodalmaink és tennivalóink, hogy észre sem vesszük a gyöngéd áldásokat.
Akkor ott rögtön imádkozni kezdtem, megköszönve Istennek a szeretetet, a negyven esztendőt, amelyet férjemmel együtt tölthettem el, és mindazt az áldást, ami betöltötte és betölti ma is életem. Megköszöntem unokámnak az üzenetet, és egy jó darabig nem mostam le a tükröt. Elhatároztam, hogy ezentúl még inkább odafigyelek Isten apró kegyelmeire.

Imádság: : Istenünk, segíts észrevenni áldásaidat, és meghallani vigasztaló szavaidat! Taníts meg ezt továbbadni másoknak is. Ámen.

Észreveszem-e ma Isten szerető és vigasztaló üzenetét?
Joann Lovejoy (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET NAGY FÁJDALOM ÉRT!