Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt "kiválasztott és drága"; ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. Ezért áll ez az Írásban: "Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott drága sarokkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg". Néktek, a hívőknek drága kincs; a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet megvetettek az építők, sarokkővé lett, megütközés kövévé és botránkozás sziklájává; azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az igének. Ők erre is rendeltettek. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. (1Pt 2,9)

Izgatottan érkeztem a hajléktalan-szállóra mint önkéntes teológus, és mindössze az a tudat nyugtatott, hogy nem ez lesz az első találkozásom hajléktalan emberekkel. Korábban megnyitottam előttük az otthonomat: örömmel vettem, ha betértek melegedni, szívesen adtam nekik ételt, és barátkoztam velük. Ezért úgy éreztem, jogom van megváltoztatni őket. Dühös lettem, amikor visszautasítottak.
Amint a hajléktalan-szálló felé haladtam, arra gondoltam, most biztosan fogok találni valakit, akin igazán segíthetek. A megfelelő időben leszek a megfelelő helyen. Odamentem a recepcióhoz, ahol észrevettem egy bennlakót. Megosztom vele az Örömhírt! Amint beszélni kezdtem, boldog mosoly ült az arcára, és szívből jövő vallomást tett arról, hogy hogyan járja Krisztussal az útját.
Várjunk csak, hiszen ő tett nekem bizonyságot! Én pontosan fordítva gondoltam! Én akartam segíteni! És lám, ehelyett én voltam az, akin segített valaki. Isten megmutatta pökhendiségemet. Ez a hajléktalan ember ugyanúgy "Isten népéhez" tartozik, mint én.

Imádság: : Drága Istenünk, bocsásd meg nekünk, ha egymást megbélyegezzük és megítéljük. Ámen.

Az ítélkezés bezárja a szívet.
Rebekah Simon-Peter (Wyoming, USA)

IMÁDKOZZUNK A HAJLÉKTALANOKÉRT!