De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet.
Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz.
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban.
Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! Kérlek, Uram, hogyan szabadítsam meg Izráelt? Hiszen az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én a legkisebb vagyok atyám házában. Az Úr így válaszolt neki: Majd én veled leszek. (Bír 6,15-16)

Az első hetet töltöttem az új munkahelyemen. Új volt a környezet meg a munka is, amit végeznem kellett, ezért arra számítottam, hogy az egész napot az irodában töltöm majd. Azután megváltozott a helyzet. A város másik végébe kellett mennem egy megbízással. Nem éreztem magam felkészültnek a feladathoz. Teljes pánikban indultam a parkolóba, hogy megkeressem a vállalati kocsit. Éppen indulni akartam, amikor valaki megzörgette az ablakot. Az igazgató volt. Meglepetésemre beült az autóba, és azt mondta: "Magával megyek." Abban a pillanatban elpárolgott a félelmem.
Gyakran olyan feladatokkal, problémákkal kell szembenéznünk, amelyek nagyobbak, mint amit meg tudunk oldani. "Ez túl sok nekem", gondoljuk ilyenkor. De Isten velünk van, és ez a lényeges. Újra és újra bátorítja Isten az izráelitákat: "Majd én veled leszek." Erre volt akkor szükségük. Nem kellett, hogy erősebbek, bölcsebbek vagy tehetségesebbek legyenek. Ami számított, hogy Isten velük ment. Ma is ez számít.

Imádság: : Örök Istenünk, te vagy az valóban, akire szükségünk van. Köszönjük, hogy megígérted, hogy velünk leszel. Ámen.

Nem kell egyedül szembe néznünk a mai nappal.
Robert E. Rogers (Delaware, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI ÚJ MUNKAHELYEN KEZD DOLGOZNI!