Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul. (Ézs 40,31)

A várakozás nehéz dolog. Várni, hogy egy akaratos gyerek visszatérjen Istenhez, várni egy új munkával kapcsolatos döntésre, várni egy orvosi vizsgálat eredményére - rengeteg időt töltünk várakozással. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha Isten a mi időbeosztásunk szerint cselekedne!
Mégis, ha visszanézek az életemre, látom, hogy a várakozással töltött idők mindig lelki növekedést hoztak. Míg várnom kellett, megtanultam imádkozni az akaratos gyermekért, s elkezdtem saját életemet annak tükrében nézni, ami Isten elképzelése lehet számomra. A napok és évek alatt megnyitottam életemet az Úrnak, és elkezdtem bízni döntéseiben és időzítéseiben. Azt is megtanultam, nem mindig tudom a helyes választ, és Isten tervei jobbak attól, amit én valaha is el tudnék képzelni.
Ha soha nem kellene várnom, nem lenne szükségem az Istenben lévő reménységre, és kevesebbet imádkoznék útmutatásáért. A várakozás idején megismertem Isten hűségét, és erőt kaptam életem következő kihívására. Bízom az Úrban, mert azt tapasztaltam, hogy mindig hűséges volt a múltban, és hűséges lesz a jövőben is.

Imádság: : Drága Urunk, te vagy a szeretet, hatalom és erő forrása. Segíts úgy élnünk, hogy szeretetedben bízzunk minden nap. Ámen.

Ha Isten hűségére emlékezünk, könnyebb rábíznunk jelenünket és jövőnket.
Marie Willner (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ OTTHONRÓL ELSZÖKÖTT GYERMEKEKÉRT!