Ekkor kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket. Jézus mondja: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. (Mk 10,14)

Egy iskolában dolgozom mentorként. Időm nagy részét fiatal lányokkal töltöm, oktatom és tanítom őket, többek között a helyes higiéniára, de van, amikor csak egyszerűen meghallgatom őket. Mindenki különböző háttérrel rendelkezik, de egy valami közös bennük: bátorításra van szükségük.
Az egyik kislány rendkívül szégyenlős és nagyon kicsi az önbizalma. Gyakran megkérdezi: "Miért töltöd az idődet velem?" "Mert te nagyon fontos személy vagy." - válaszolom. Az arcán ilyenkor felragyogó mosoly a legnagyobb jutalom a pedagógus számára.
A gyerekek között gyakran eszembe jut a fent olvasott bibliai történet. Milyen izgatottak is lehettek a gyerekek, amikor meghallották Jézust: "Engedjétek hozzám jönni őket!" Ezzel Jézus kifejezte, hogy ők mennyire fontosak és bizonyára arra is szakított időt, hogy meghallgassa őket. Amit a tanítványok kellemetlennek találtak, Jézus azt szolgálati lehetőségnek látta.
Hasonlóan mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy magunkhoz fogadjuk és bátorítsuk azokat, akiket mások kitaszítanak. Ha így cselekszünk, akkor részt veszünk a jövő alakításában.

Imádság: : Istenünk, köszönjük a gyermekek csodálatos áldását. Taníts, hogy jó oktatóik és tanácsadóik lehessünk. Ámen.

Kinek van szüksége figyelmemre és bátorításomra?
Connie Coppings (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYERMEKEKÉRT ÉS PEDAGÓGUSAIKÉRT!