2004. szeptember 21. kedd
1Thessz 2,1-8.

Hiszen magatok tudjátok, testvéreim, hogy nem hiába jártunk nálatok. Sőt amint tudjátok, miután előbb szenvedés és bántalmazás ért minket Filippiben, a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek az Isten evangéliumát sok tusakodás közben. Mert a mi igehirdetésünk nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, nem is álnokságból. Hanem mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek. Hiszen, mint tudjátok, soha sem léptünk fel hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal, Isten a tanúnk: nem is vártunk emberektől dicsőséget, sem tőletek, sem másoktól. Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. Olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. (1Thessz 2,7-8)

Nikki saját maga készíti az üdvözlőkártyákat. Kiválasztja a megfelelő papírt és színeket. Aztán rajzol, nyirbál, ragaszt és már készen is van az üdvözlőlap, ami egyben egy személyes művészi alkotás is. Amikor születésnapi képeslapot kapok Nikkitől, tudom, hogy adott nekem valamit önmagából is.
Önmagunkat adni - ez olyan gyakorlat, amivel a Szentírásban is találkozunk. Pál a Thesszalonikában végzett szolgálatát ahhoz hasonlítja, ahogyan az anya bánik gyermekével: nagy odaadással és elkötelezettséggel. Pál és társai, Timóteus és Szilvánusz, nagyon sok gondot fordítottak a szárnyait bontogató egyházra, saját magukat ennek szentelték és arra buzdították Krisztus követőit, adják ők is magukat egymásnak.
Pál felhívása ma is érvényes. Önmagunkat adni - ez nem feltétlenül követel tőlünk hatalmas és gyökeres változásokat. Kezdhetjük kis lépésekkel: egyszerre csak egy emberrel, hetente egy napon. Szánhatunk időt egy idősebb szomszédunkra, segíthetünk a gyermekét egyedül nevelő anyának. Az apró ajándékok nagy változást eredményezhetnek.

Imádság: : Istenünk, szeretnénk odaadással szolgálni téged és másokat. Ámen.

Kinek van ma szüksége az én ajándékaimra?
Anita Cleeton Greening (Kansas, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÚJ GYÜLEKEZETEK TÁMOGATÓIÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2024 Április
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek