1 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem?
3 Meddig kell magamban tanakodnom, és bánkódnom szívemben naponként? Meddig kerekedhetik fölém ellenségem?
4 Tekints rám, hallgass meg, URam, Istenem! Tartsd meg szemem ragyogását, ne jöjjön rám halálos álom!
5 Ne mondhassa ellenségem: Végeztem vele! Ne ujjonghassanak ellenfeleim, hogy ingadozom!
6 Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az ÚRnak, mert jót tett velem.
Zsolt 13.
AMIKOR ISTEN HALLGAT
Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. (Zsolt 25,4-5)
Válásomkor nagyon dühös lettem Istenre. Hogy engedhet meg ilyen eseményeket egy hűséges szolgájának az életében, hiszen imádkozom, tanulmányozom a Bibliát, és missziós szolgálatokat is végzek. Hát nem elég ez ahhoz, hogy ilyen dolgok ne történjenek meg? Ezek alatt a "durcás" hónapok alatt nem hallottam Istent, hiába sírtam és kiáltottam, teljesen némának tűnt.
A csend aztán fokozatosan arra indított, hogy Istent keressem. Mélyrehatóan kezdtem el kutatni a Bibliát, új gyülekezetbe kezdtem járni. Három évvel később megszabadultam a keserűségemtől, és az Istennel való bensőséges közösségem helyreállt. A csend időszaka alatt jobban elmélyültem a tanulmányaimban, és Istent is nagyon közel éreztem magamhoz. Bibliaismeretem is növekedett. Mikor úgy tűnt, hogy Isten elfordult tőlem, figyelmem felé irányult.
Bár időnként Isten hallgat, ő mindig jelen van. Ismer minket és gondoskodik rólunk még akkor is, amikor nem halljuk hangját. Rájöttem, hogy aki a dühömet elviselte, ő volt az egyetlen, aki feltétel nélkül szeretett.
Imádság: : Köszönjük, Istenünk, hűségedet. Még ha jelenlétedet nem is érezzük, segíts felismerni, hogy te állandóan velünk vagy. Ámen.
Isten hallgatása közelebb von magához.
Tanya Davis (Tennessee, USA)
