Így szól a Seregek URa, Izráel Istene az egész fogoly néphez, amelyet fogságba vittek Jeruzsálemből Babilóniába: Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok, és ne fogyjatok! Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira! Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben; nem küldtem őket - így szól az ÚR. Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.
Jer 29,4-14.
A JÖVŐBE VETETT HIT
Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. (Jer 29,13)
Júda utolsó napjaiban történt. A babiloni hadsereg elfoglalta Jeruzsálemet, a királyt és a lakosokat fogságba hurcolta. Az emberek kétségbe voltak esve.
Júda legsötétebb órájában szólt Isten reménységet és megnyugvást ígérő üzenete. Jeremiás próféta azt mondta, hogy a zsidók hetven évig maradnak fogságban, de Isten azt ígérte, nem fognak elpusztulni. A szokásos dolgokat kellett tenniük: házat építeni, kertet ültetni, házasodni és gyerekeket szülni. Azt az utasítást is kapták, hogy keressék Istent teljes szívből, amíg fogságban élnek. Imádkozniuk kellett a városnak a jólétéért, ahová elhurcolták őket. Jeremiás biztosította őket, hogy ha letelik a hetven év, visszatérhetnek Jeruzsálembe. A zsidóknak szükségük volt erre a reménységre és biztatásra.
Ennek a történetnek az a tanulsága számunkra, hogy bármilyen is a helyzetünk most, a jövő reményt hordoz. A bizonytalanság idején nem kell kétségbeesetten ülnünk vagy esztelenül előre rohannunk. A zsidókhoz hasonlóan nyugodtan élhetünk ott, ahol vagyunk, tudva, hogy Isten a javunkat akarja, reményt és biztos jövőt ad.
Imádság: : Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy a jövőre nézve reménységet adsz nekünk. Segíts, hogy félelem nélkül elfogadjuk a változásokat, és bízzunk abban, hogy minden körülmények között biztonságban vezetsz bennünket. Ámen.
Ha bízunk Istenben, a jövő mindig reményteli.
Sandi Somers (Alberta, Kanada)
