Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben. Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig bennetek. Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk! Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
2Kor 4,6-18.
A LEGNAGYOBB ÖRÖM
Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. (2Kor 4,16)
87 évet éltem, tízzel többet, mint az átlagos japán férfiak várható élettartama. 40 éves koromban - olyan nehézségek, kétség és magány között, hogy azt kívántam, bárcsak meghalnék - egy hívő ember az Úrhoz vezetett. Még ma sem tudom, hogyan fejezzem ki hálámat Isten bővölködő kegyelméért és irgalmáért, mert elküldte Jézus Krisztust, hogy a kereszten meghalva megváltson minket bűneinkből, és igaz élettel ajándékozzon meg. Ezután életemet Jézus dicsőítésének, a neki való engedelmességnek és az evangélium hirdetésének szenteltem.
Igaz, öregszem. Ám megvigasztal Pál szava: "ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra." (2Kor 4,16)
Jézus szavai rendíthetetlen hittel a lelkemben élnek: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha." Hát nem ez a legnagyobb öröm a földön és az örökkévalóságban?
Imádság: : Erő és megújulás Istene, köszönjük a lehetőséget, hogy téged szolgálhatunk, és az ígéretet, hogy örök életünk van. Ámen.
Még ha testünk öregszik is, lelkünk naponként megújul.
Masaharu Iwata Kobe (Japán)
