18 Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. 19 Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. 20 Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. 21 Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből." 22 Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: 23 "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami azt jelenti: Velünk az Isten. 24 József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, 25 de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.
1 Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, 2 és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." 3 Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. 4 Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. 5 Azok ezt mondták neki: "A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: 6 Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt." 7 Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, 8 majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: "Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!" 9 Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. 10 Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. 11 Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. 12 Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Mt 1,18-2,12.
CSENDES VIRRASZTÁS
...mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédű légy! (Préd 5,1)
A prédikátor az Ótestamentum bölcse volt, szavai mégis józan adventi tanácsként hatnak rám. Az advent a várakozás és virrasztás időszaka, annak ideje, hogy megfontoljunk mennyei és földi dolgokat. A várakozás azt sugallja, hogy nem most van itt a beszéd ideje. A megtestesülés maga inkább rejtélyes, mint megmagyarázható fogalom - az Ige testté válása, az anyag megváltása lélek által. A gyertyafény és a "Csendes éj" mélyebb benyomást tehet a teológiai állításoknál.
Szűkszavúság jellemzi Máté leírását Jézus születéséről. A jászolnál az emberek alig beszélnek. Az angyalok és az álmok szólnak, Mária és József nem. Kivétel a rettegett, áruló Heródes: amikor ő szól a bölcsekhez, azzal megtéveszt.
A karácsonyi történetben égi képzetek - a betlehemi csillag, az angyalok kara - mélyebb tartalmat hordoznak az emberi beszédnél. Szeretem ezt az adventben. Arra ösztönöz, hogy fölnézzünk az égre, ugyanarra, ami a napkeleti bölcseket is vezette, és bámulatos dolgokat vegyünk észre a szívünkben, mint Mária - szavakon túli dolgokat. Az adventtel Isten új láncszemet, megfiatalító kapcsot kovácsolt a megfáradt föld és az örök menny közé.
Imádság: : Köszönjük, Istenünk, a bölcsességet és a megújulást, amit a csendben találunk. Ámen.
Hogyan tehetem a csendet és az elmélkedést adventi tapasztalataim részévé?
Ray Waddle (Tennessee, USA)
