Jézus mondja: 36 "Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató. 37 Mert ebben az esetben igaz a közmondás, hogy: más a vető, és más az arató. 38 Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be."
Jn 4,36-38.
A FOLYTONOSSÁG BIZTOSÍTÉKA
Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta. (1Kor 3,6)
Évek óta nagy érdeklődéssel olvasom a Csendes Perceket. Ha a név alapján rájövök, hogy ismerem a bizonyságtevőt, hatványozottabban érintenek a leírtak. Ahogy nyugdíjas lettem és öregszem, egyre kevesebb névre emlékszem. Azt még tudom, mi történik körülöttem. Sok gyülekezeti barátom szintén megöregedett, már nem olyan aktívak, mint régen, és van, aki már hazaköltözött az Úrhoz.
Eleinte szomorúan fogadtam ezeket a változásokat, de egy idő óta mintha feltárult volna egy csodálatos titok előttem. Jóllehet barátaimmal Isten művében már nem olyan mértékben veszünk részt, mint korábban, mások időközben azonban fel-nőnek, és beállnak a helyünkre.
Akik épp, hogy csak megszülettek, amikor elkezdtem szolgálatomat, ma már maguk is szószéken állnak, vagy énekelnek egy kórusban, bizonyságot tesznek, vagy a Csendes Perceknek áhítatot írnak. Így megy ez kétezer éve, ahogy egyik generáció átadja hitét a következőnek. Mindig elmondok egy dicsőítő imát, valahányszor egy ismeretlen ember áhítatát olvasom. Most ő van soron, hogy Krisztust megossza másokkal, abban a végtelen folyamban, amit egyháznak hívunk.
Imádság: : Köszönjük, Istenünk, azokat a hívőket, akik előttünk éltek, s azokat, akik utánunk jönnek majd. Hálát adunk a keresztyének évezredeket átölelő nemzedékeiért. Ámen.
Mondjunk köszönetet a hívők generációiért.
Joe W. Walker (Oregon, USA)
