23 Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. 24 Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét. 25 Mindazt, amit a húspiacon árulnak, megehetitek, ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból, 26 mert "az Úré a föld és annak teljessége". 27 Ha meghív titeket a hitetlenek közül valaki, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek tesznek; ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból. 28 De ha valaki azt mondja nektek: "Ez bálványáldozati hús", ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt. 29 Lelkiismeretről beszélek, de nem a sajátunkról, hanem a másikéról. Mert miért vádolja az én szabadságomat a másik lelkiismerete? 30 Ha én hálával eszem, miért kárhoztatnának engem azért, amiért én hálát adok? 31 Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! 32 Megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak, sem a görögöknek, sem az Isten egyházának; 33 mint ahogyan én is mindenben mindenkinek igyekszem kedvére lenni, nem a magam hasznát keresve, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.
1Kor 10,23-33.
ISTEN UTÁNI VÁGY
Minden szabad, de nem minden használ. (1Kor 10,23)
Három éves fiam Áron legújabban úgy viselkedik, mintha a "Látom, tehát meg tudom csinálni" mottó szerint élne. Rajong nővéréért, Olíviáért, és utánozni akarja mindenben. Egyik nap lányunk az ágy széléig nyújtózott, hogy a macskával játszhasson, de végül visszacsúszott; nem úgy Áron. Túl messzire nyúlt, leesett az ágyról, nagy tompa puffanással.
Olívia pillantásából láttam, hogy felfogta, tettének milyen következménye lehet. Ez az eset eszembe juttatta Pál korinthusiakhoz írt levelét, hogy tetteink mi módon vannak hatással másokra. Szabadságunkat szabadosságra használjuk, ha olyasmit teszünk, ami nem építő mások számára.
Sokszor sebezhetünk embereket, még akkor is, ha talán nem helytelen, vagy akár biblikus is viselkedésünk. Másokat "megóvandó" lemondhatunk dolgokról, amikre vágyunk, vagy ami örömöt, kényelmet jelentene. A Biblia int, hogy kerüljük azt, ami botránkoztató lehetne (1Kor 8,9). Dicsőíthetjük az Urat és megköszönhetjük szabadságunkat, de ne vezessük embertársainkat olyan irányba, ami árthat nekik. Ehelyett használjuk szabadságunkat arra, hogy szeretetben járjunk, Krisztusért.
Imádság: : Taníts Istenünk arra, hogyan használjuk szabadságunkat bölcsen, hogy másokat a jó felé vezessük. Ámen.
Közelebb kerülnek Krisztushoz, akik a példánkat követik?
Veronica Jones Brown (Texas, USA)
