1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:# 6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel,# 7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;# 8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.# 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,# 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké;# 11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.# 12 Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, 13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. 14 Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, 15 hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek.
Fil 2,1-15.
SZÉLMALOM
Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. (Fil 2,13)
Egyszer, egy indonéz falun autóztam át, és feltűnt, hogy szinte minden háznak a kertjében volt egy szélmalom. Sok szélmalom olyan volt, mint a propelleres vitorlás repülő, vagy mint a kiterjesztett szárnyú sas.
Az egyik különösen magára vonta a figyelmemet, mert mulatságos volt a szerkezete. Két fából faragott alak, Petruk és Gareng - a Jáva-szigeti mitológia két bohócfigurája - állt szemben egymással egy kerékre támaszkodva. A kerék összeköttetésben állt a szélmalommal. Ahogy odanéztem, a két alak megmozdult. Ők forgatták a kereket, a kerék pedig mozgásba hozta a szélmalmot. Úgy tűnt, hogy az egészet Petruk és Gareng mozgatta, pedig a szél feszült neki a malom lapátjainak, és ennek a forgása hozta mozgásba a kereket. A kerék pedig a figurákat. Nagyon vicces volt!
A Szentlélek munkája jutott eszembe. Amikor mi hűségesen megtesszük, amit Isten vár tőlünk, úgy tűnik, saját erőfeszítésünkből történik. Pedig valójában a Szentlélek indít, hogy így cselekedjünk, ahogy Pál is mondja a filippiekhez írt levélben. Ez egy nagy titok, ugyanakkor bátorító és megnyugtató is, amikor Isten tetszésére igyekszünk élni.
Imádság: : Istenünk, adj nekünk bátorságot és bizalmat, hogy megtegyük, amit kérsz tőlünk, hiszen Szentlelked munkálkodik bennünk. Ámen.
Isten akaratát cselekedve átéljük a Szentlélek erejét.
Rudy Budiman (Noord-Holland, Hollandia)
