Jézus mondja: 21 "Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette. 22 Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette, aki pedig azt mondja atyjafiának: Ostoba! - méltó a főtörvényszéki eljárásra; aki pedig azt mondja: Bolond! - méltó a gyehenna tüzére. 23 Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, 24 hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat."
Mt 5,21-24.
ÍTÉLET ÉS BOCSÁNAT
Békülj ki előbb atyádfiával... (Mt 5,24)
A barátom azzal jött hozzám, hogy megbocsátott nekem. "Megbocsátott? De hát mit?" - gondoltam. Kínos volt, és legszívesebben elküldtem volna. De régi jó barátom többet érdemelt, ezért ezt mondtam: "Beszéljük meg a dolgot."
Miközben sétáltunk, barátom elpanaszolta, hogy egy tiszteletlen megjegyzésem mélyen megsértette. De az idő és Isten kegyelme meghozta a gyógyulást, mára megbocsátott, és az én bocsánatomat kérte, mert titokban gyűlöletet érzett irántam. Rájöttem, hogy hibát követtem el, és örültem, hogy ő előhozta a dolgot, mert így én is megtehettem a barátságunk helyreállításáért, ami rajtam állt.
A megbocsátás nem csupán arról szól, hogy békességet nyerünk szívünkben, amikor Isten megbocsát nekünk. Azokkal is meg kell békülnünk, akiket megbántottunk, vagy akik minket bántottak meg. Jézus azt mondja: "Békülj ki előbb atyádfiával..." Mi újra barátok vagyunk, mert barátomnak volt bátorsága megbocsátani. Ennek köszönhetően Istenhez is közelebb kerültem.
Imádság: : Szerető Istenünk, adj érzéket, hogy meglássuk, amikor valakit megbántunk, és kegyelmet, hogy el tudjuk fogadni a felkínált bocsánatot. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Megbocsátást elfogadni éppolyan nehéz, mint megbocsátani.
K. Dean Mailes (Missouri, USA)
