1 "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3 És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. 4 Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat." 5 Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" 6 Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
Jn 14,1-6.
UTAT MUTATVA
Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. (Zsolt 25,4-5)
A fura alakú kis kőszobor az íróasztalomon a tavalyi Yukon folyón tett alaszkai utazásomra emlékeztet. Az út során számos kis követ gyűjtöttem. Később, ahelyett hogy eldobtam volna őket, "inushuk"-ot formáltam belőlük. Amíg északon jártunk, sok helyen láttam ilyen formákat az út mellett, vagy a kiszáradt patakmedrek melletti ösvények közelében. Úgy mondták, hogy az "inushuk" olyan kőrakás, melyet az északi utazók alakítottak ember-szobor formájúra, azért, hogy ezzel jelöljék meg a járható csapásokat az utánuk jövők számára. Ezek a jelzések emlékeztették az arra haladókat az egymásra utaltságra és az erős emberi kapcsolatok fontosságára.
Keresztyén életünk is lehet ilyen "inushuk" a minket követő nemzedék számára. Hasonlóan annak alsó kövéhez mi is biztosak lehetünk, hogy alapunk erős, mert Krisztusra épül. Azok számára, akik útbaigazításra várnak, életünk biztos pontot jelenthet, és egyúttal emlékeztethetjük őket az Isten útmutatásának és a többi, Isten útját kereső emberrel való kapcsolattartásnak fontosságára.
Imádság: : Drága Istenünk, segíts úgy élni, hogy másokat is hozzád vezethessünk. Ámen.
Minden nap egy újabb lehetőség arra, hogy másoknak megmutassuk az Istenhez vezető utat.
Elaine Ingalls Hogg (New Brunswick, Kanada)
