5 Mózes ugyanis azt írja, hogy aki "cselekszi a törvényből való igazságot, az az ember fog élni általa". 6 A hitből való igazság pedig így szól: "Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?" Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza. 7 Vagy: "Ki megy le az alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. 8 Hanem mit mond? "Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben", mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk. 9 Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10 Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. 11 Az Írás is így szól: "Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg." 12 Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; 13 amint meg van írva: "Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül."
14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül? 15 És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: "Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!"
Róm 10,5-15.
VÁRATLAN ESEMÉNY
Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben. (Róm 10,8)
A minap egy régi barátnőm, akinek a színét sem láttam évek óta, váratlanul felhívott. Még inkább meglepett, hogy az egyházi tized felől érdeklődött behatóan, de nemcsak a pénzre gondolt, hanem az időnk és képességeink felajánlására is. Keresztyén ismereteim szerint válaszoltam neki, tudva, hogy ő egy egészen más valláshoz tartozik.
Eszmecserénk közben feltűnt, hogy az adakozáson kívül egyre több kérdést tesz fel a keresztyénséggel kapcsolatban. Azt feltételezte, hogy a hívők mindent tudnak a keresztyén hitről. Kezdtem aggódni, hogy a magam gyér ismeretével csődöt mondok. Azon voltam, hogy olyan bibliai versekre hivatkozzak, amelyek a legjobban segítik a probléma megvilágítását. S ekkor csoda történt: elkezdtem igeverseket emlékezetből idézni, amiket nem is gondoltam, hogy ismerek.
Az idő múlását észre sem vettük, és csaknem három órán át beszélgettünk hitkérdésekről. Azt kérdeztem magamban: "Hogy voltál erre képes?" Meggyőződésem, hogy a Szentlélek segített. Hálát adok Istennek az alkalomért, hogy bizonyságot tehettem Krisztusról egy barátomnak.
Imádság: : Köszönjük, Mennyei Atyánk, hogy segítesz beszélni a hitünkről azoknak, akik vágynak megismerni téged. Ámen.
Hidak lehetünk Krisztus és az emberek között.
Evi Nur Wulan A. (Jakarta, Indonézia)
