1 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára.
2 Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa!
3 Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.
4 Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem!
5 Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)
6 Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.
7 Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.
8 Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon.
9 URam, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.)
10 Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!
11 Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni.
12 Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek.
13 Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik!
Zsolt 84.
BIZALOM ISTENBEN
Seregek Ura, boldog az az ember, aki benned bízik! (Zsolt 84,13)
Régebben egy teljes órát kellett autóznom a templomba. Mivel vasárnap reggel nem volt nagy forgalom, általában csendes, nyugodt utam volt. Az út egyik szakaszán egy öböl feletti hosszú hídon kellett áthaladnom. Megnyugtató volt közben nézni a kék eget és a fehér felhőket a mély víz felett. Ez az út mindig arra indított, hogy csendben Istennel beszélgessek.
Egyik reggel egy hatalmas teherautó mögött találtam magam, amitől nem láttam semmit. Elkezdtem imádkozni, hogy az autó vezetője jó sofőr legyen, mert bíznom kellett benne, hogy figyelni fog, és jelez, ha bármi probléma van előtte.
Erről eszembe jutott az Isten útján való járásunk. Nem láthatjuk, mi van előttünk, és nem tudjuk, mikor lesznek problémák, de bízhatunk Istenben, ő mindig figyel és vigyáz ránk.
Imádság: : Mennyei Atyánk, vezess minket életünk országútján. Segíts, hogy mindig bízzunk benned, amikor így imádkozunk: "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."
Ha Istent követjük, nem kell félni attól, ami előttünk van.
Judi Gerhard (Florida, USA)
