1 Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. 2 Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. 3 De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, 4 az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; 5 a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. 6 Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. 7 Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. 8 Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. 9 Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól. 10 Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. 11 Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában.
Róm 5,1-11.
TERÁPIA
Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. (Zsid 10,36)
Egy balesetben megsérült a jobb bokám és a lábszáram. Hosszadalmas gyógyulási folyamat következett ezután. Végül a fizikoterápiás kezelés segített a normális állapotba visszazökkennem.
Emlékszem az első kezelési időszakra. A merevítő nélkül féltem teljes súlyommal rálépni a lábamra. Minden lépést még a járni tanuló kisgyereknél is lassabban tettem meg. Időnként elkeseredtem, és tehetetlennek éreztem magam. Még azt is kétségbevontam, fogok-e tudni ugyanolyan fürgén járni, mint a baleset előtt. Habár én kételkedtem, a kezelőorvos bátorított, és a gyógyulás útján elért minden apró eredményért megdicsért.
Ahogy elgondolkodtam, eszembe jutott az Istennel való kapcsolatom. A bűn fogva tart és megbénít bennünket. De amikor a bűnt Isten eltávolítja, először félünk előrelépni. Ekkor van szükségünk arra, hogy Isten "kezeléseket" adjon nekünk. Lassan elkezdünk imádkozni, Bibliát olvasni és másoknak szolgálni. Lehet, hogy úgy gondoljuk, erőfeszítéseink nem sokat számítanak, az Úr örül minden apró lépésnek, amit megteszünk. Ha kitartóak maradunk és folytatjuk a lelki terápiát, hitünk megerősödik, és magabiztosan tudunk továbbmenni.
Imádság: : Istenünk, irányítsd lépteinket arra az ösvényre, amely hozzád vezet, és erősíts Szentlelked által. Ámen.
Isten azon munkálkodik, hogy megerősítsen bennünket.
Nancy Gómez (Bayamón, Puerto Rico)
