11 És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely. 12 És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. 13 A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. 14 És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava. 15 Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.
Jel 20,11-15.
MA MEGTESZEM
Megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. (Jel 20,13)
A reggel hideg volt és tiszta, idén először fagyott. Tapintható volt a csend, békés és nyugodt volt a táj, ahogy elkezdtem reggeli sétámat. Pár perc, és a csend átadja helyét a nap rohanásának, zajának, de ezek a pillanatok csodálatos lehetőségei az Istenről való gondolkodásnak.
Sétám közben az előttem álló napra gondoltam. Hogyan fogom felhasználni? Segíthetnék valakinek, vagy meglátogathatnék valakit. Továbbadhatnám Isten igéjét másoknak. Sok napom hasonlóan kezdődik - elgondolom, hogyan tudnám Istent megdicsőíteni?
Sajnos, előfordul, hogy bár hallom Isten szavát, megijedek, és nem teszem azt, amit kér. Olyan, mintha nem tudnám magam felszabadítani Isten számára, vagy félnék az odaszánástól. Félek kilépni a biztonságos gubómból, és Isten hívását figyelmen kívül hagyom. Egy nap majd felelnem kell tetteimért és mulasztásaimért.
Ugyanakkor mindig voltak olyan emberek, akik elindultak és továbbvitték a Krisztusról szóló üzenetet. Kedvesek, jótékonyak, figyelmesek voltak, bizonyították Istenük iránti szeretetüket. Ma én is ugyanezt teszem. Hitemet tettekre váltom.
Imádság: : Ó, Urunk, segíts lehetőségeinket és Krisztus iránti szeretetünket még jobban megosztani másokkal. Ámen.
Ma igyekezni fogok, hogy megéljem hitemet.
D. D. Emmons (Illinois, USA)