9 "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,
10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
11 mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
13 és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."
Mt 6,9-13.
NYISD KI AZ AJTÓT!
Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni. (Kol 4,2)
A Bibliám lapjai között van egy kopott bőr könyvjelző egy C. S. Lewis idézettel: "Azért olvasunk, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül." Hosszú évekig használva a könyvjelzőt és olvasgatva az idézetet rájöttem, hogy létezik egy hasonlóan helyénvaló mondat: "Azért imádkozunk, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül."
Az imádság a magány egyik ellenszere. Figyeljük meg a Zsolt 25,16-ot: "Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok." A zsoltár kifejezi a nagyon is emberi szükségletünket az imádságra, amelyek dicséretek és könyörgések Istenhez. Jézus a Mt 18,20-ban arra biztat minket, hogy imádkozzunk együtt másokkal: "Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük." Azáltal, hogy megosztjuk örömeinket, aggodalmainkat és szükségleteinket másokkal, Isten kegyelme által, egy családdá válunk a hitben.
Amikor legközelebb magányosnak érzed magad, akár egyedül, vagy tömegben, imádkozz. Az imádság egy életre szóló társsá válhat, és egy mindenkor jelenlévő ajtó az Istenhez. Azért imádkozunk, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül.
Imádság: : Atyánk, magasztalunk téged állandó jelenlétedért az életünkben, és köszönjük a lehetőséget, hogy imádságban mindig jöhetünk hozzád. Ámen.
Ha imádkozunk, nem vagyunk egyedül!
Sandy Winger (Michigan, USA)
