1 Levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, 2 mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre; 3 mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr. 4 Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt "kiválasztott és drága"; 5 ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. 6 Ezért áll ez az Írásban: "Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott drága sarokkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg". 7 Néktek, a hívőknek drága kincs; a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet megvetettek az építők, sarokkővé lett, 8 megütközés kövévé és botránkozás sziklájává; azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az igének. Ők erre is rendeltettek. 9 Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; 10 akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.
1Pt 2,1-10.
MEGTÉPÁZVA, ÁM ELTÖKÉLTEN
Egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül. Ne féljetek tehát; ti sok verébnél értékesebbek vagytok. (Mt 10,29-31)
Kora reggel különös madarat láttam az ablakom előtt. Az etetőre pillantva azonban rájöttem, hogy mégsem egy egzotikus szárnyas. Távolabbról először egy rózsaszín-bíbor nyakú madárnak gondoltam, a valóságban csak egy csupasz nyakú, szomorú tekintetű veréb volt. A különös szín a tollaitól megfosztott fedetlen nyaka miatt volt, amit egy ismeretlen ragadozónak köszönhetett.
Mikor napokkal később a kis bátor madarat újra megpillantottam, láthatóan jobban érezte magát. Néhány tollpihe, csupasz nyakát álcázandó, újra növekedésnek indult. Kíváncsi voltam, mi támadhatta meg, és hogyan sikerült megmenekülnie. Az is érdekelt, vajon tud e még csiripelni és énekelni.
Ez a kis jelenet eszembe jutatta azt az időt, amikor Krisztus megmentett. Teljesen elveszett voltam, erkölcsileg elzüllött, házasságom leszálló ágban. A remény, hogy megtartsam azt, ami valaha is értékes volt számomra, semmivé foszlott. Az élettől teljesen meggyötört, hitvány madárnak éreztem magam.
De Krisztus megszabadított a bűn béklyóitól. Idővel helyreállította lelki egészségemet és reménységemet. Táplált és megerősített, hogy másokon is tudjak segíteni. Most énekkel dicsőítem őt, és mindenkinek elmesélem csodálatos szeretetét.
Imádság: : Áldunk Istenünk, szeretetedért, amit sokféleképpen megmutattál az életünkben, már ezen a mai napon is. Ámen.
Isten, ismer és értékel minden egyes embert a földön.
Judy Wells (Texas, USA)
