1 Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön!
2 Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!
3 Tudjátok meg, hogy az ÚR az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája.
4 Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!
5 Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.
Zsolt 100.
ÖRÜLJETEK!
Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! (Zsolt 100,2)
Apám nagyon szerette a zenét, de soha nem hallottam őt énekelni. Kisfiú korában az osztálytársaival sorba álltak, úgy énekeltek. Elmesélte, hogy a tanára végigment a sor mögött, és néhány gyermek fejére ütött, köztük az apáméra is. Érezte az ütést, és a tanár azt mondta: Ne énekelj! Papa monoton hangon énekelt, és ettől kezdve nem volt szabad a többiekkel énekelni, mert csak tönkreteszi a zenét. Egy hangot sem énekelt többé. A szeretett zenét magában tartotta, mint amit nem érdemes másokkal megosztani.
Vajon Isten mit kezd azokkal, akiknek nincs hallásuk a zenéhez? Emlékszem, volt a gyülekezetünkben egy asszony, aki évtizedeken keresztül énekelt a kórusban, majd egészsége romlásával csodálatos hangja elromlott. A kórustagok azonban ragaszkodtak hozzá, hogy amíg csak bír, énekeljen velük. Nem azért énekeltek, hogy másokat szórakoztassanak, hanem a szerető Isten felé akarták kifejezni hódolatukat.
Isten szeretetére mindannyian érdemtelenek vagyunk, és bármennyire igyekszünk, azt megszolgálni nem tudjuk. Életünk, mint ahogy a hangunk sem fogja soha elérni a tökéletesség mércéjét. De Isten mégis azt akarja, hogy énekeljünk, éljük az életünket minél jobban, mert Isten elfogadja igyekezetünket.
Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy szeretsz bennünket, bárhogyan is énekelünk. Ámen.
Bármilyen is a hangom, énekelhetek Istennek!
Joe W. Walker (Oregon, USA)
