22 Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. 23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. 24 A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. 25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. 26 Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. 27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" 28 Péter ekkor így szólt hozzá: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen." 29 Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment. 30 Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "URam, ments meg!" 31 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért kételkedtél?" 32 És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. 33 A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: "Valóban Isten Fia vagy!"
Mt 14,22-33.
MAJDNEM ELMERÜLVE
Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, és megragadta Pétert. (Mt 14,31)
Nagyon feledékeny és egyszerű ember vagyok. Minél egyszerűbb valami, annál könnyebben megjegyzem. Amint öregszem, ez a tény egyre nyilvánvalóbbá válik minden dolgomban.
Hívő életemben voltak olyan időszakok, amikor elfelejtettem, mit tett értem Isten. Az élet zaklatottsága, a félelem, büszkeség, és a saját kívánságaim elvonták figyelmemet Istenről. A régi mondás: "mihelyst nem látja, nem is gondol rá", sajnos igaznak bizonyult az én lelki fejlődésemben is. Időről-időre megfeledkeztem Istenről és az ő áldásairól. A körülményeimre figyeltem, és azt gondoltam, kezelni tudom azokat.
Péterhez hasonlónak tekintem magam. Ő is egyszerű halászember volt. Hozzá hasonlóan én is levettem a szemem az Úrról. Amikor a körülményeimre tekintettem, süllyedni kezdtem, és csak elmerüléskor kiáltottam segítségért.
Az élet kihívásai néha azzal fenyegetnek, hogy átcsapnak fejünk felett, mint a viharos hullámok Péter esetében. Amíg viszont Jézusra nézett, Péter járt a vízen! Ha szemünk, szívünk és értelmünk a Megváltó felé irányul, mi is járhatunk az élet viharos hullámain.
Imádság: : Atyánk, kérünk, emlékeztess arra, hogy te nagyobb vagy problémáinknál és nehéz helyzeteinknél. Segíts az élet viharaiban mindig rád tekintenünk. Ámen.
Isten hatalmasabb bármilyen gondnál vagy problémánál!
Timothy J. Nadeau (Új-Mexikó, USA)
