10 Akkor ezt mondta Mózes az ÚRnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló. Ezelőtt sem voltam az, de azóta sem vagyok, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én. 11 De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az ÚR?! 12 Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj! 13 De ő azt felelte: Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz! 14 Ekkor az ÚR haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni. 15 Beszélj azért vele, és add szájába a szavakat! Én pedig a te száddal és az ő szájával leszek, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek. 16 Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig istenként állsz mellette. 17 Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!
18 Ekkor visszament Mózes Jetróhoz, az apósához, és így szólt hozzá: Szeretnék visszamenni testvéreimhez Egyiptomba, hadd lássam, élnek-e még? Jetró így felelt Mózesnek: Menj el békességgel! 19 Az ÚR ugyanis azt mondta Mózesnek Midjánban: Menj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged. 20 Ekkor fogta Mózes a feleségét és fiait, szamárra ültette őket, hogy visszatérjen Egyiptom földjére. Isten botját is kezébe vette Mózes.
2Móz 4,10-20.
EGYSZERŰEN CSAK TEDD!
Az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj! (Ézs 6,8)
Az égő csipkebokor élménye után Isten megbízta Mózest, hogy vezesse ki a zsidó népet a szolgaságból. Ő viszont vonakodott. Hiszen miután évekkel azelőtt elmenekült Egyiptomból, jól berendezkedett a Sínai vidékén. Felesége, gyermekei lettek, és apósa nyájait őrizte. Nem akarta otthagyni mindezt egy bizonytalan kimenetelű nehéz feladatért. Nem is érezte magát alkalmasnak. De Istent nem olyan könnyű lebeszélni valamiről, így hát végül Mózes elindult Egyiptomba.
Hozzá hasonlóan mi is szembesülünk nem kívánatos helyzetekkel, melyekben önmagunkat megtagadva Isten akaratát kell tennünk. Ezek ritkán kellemesek, és talán megpróbáljuk meggyőzni Istent arról, hogy nem mi vagyunk a megfelelő ember a feladatra. De Istennek különös képessége van arra, hogy gyenge, megtört életű emberekkel csodát tegyen.
Az már titok, hogy közben hitünk megerősödik, és Urunk dicsőségére szolgál. Bízhatunk abban, hogy ő velünk lesz, megerősít és átsegít a legnehezebb körülményeken is. Adja Isten, hogy az "Ó, Uram, küldj valaki mást!" kérés helyett így kiáltsunk: "Itt vagyok, engem küldj!"
Imádság: : Mindenható Isten, veled semmi sem lehetetlen! Segíts, hogy bátran vállaljuk küldetésünket. Ámen.
Ne vitatkozzunk Istennel, csak engedelmeskedjünk!
Lynda R. Nedrow (Nevada, USA)
