3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!
4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.
5 Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Péld 3,3-6.
AZ ATYA
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1Jn 3,2)
22 éves egyetemista vagyok, egy távoli városban tanulok. Nagyon ritkán tudok "haza" menni. Talán, nem is kell részleteznem, milyen sokat ér számomra, hogy itt, ahol élek és tanulok, rátaláltam a kedvesemre és egy jó barátra. Ők egész egyszerűen valóságos kincset jelentettek számomra. Nemrég azonban megszűnt a kapcsolatom a kedvesemmel. A napokban kénytelen voltam lemondani a mély és őszinte baráti kapcsolatról is.
Majdnem azt gondolva, hogy teljesen magamra maradtam, sétálgattam a városban. Sokat gondolkodtam édesapámon, akit még sohasem láttam. Arra gondoltam, ha most megismerhetném őt, biztosan együtt érezne velem, de lehet, hogy egy ugyanilyen gondokkal küszködő embert ölelhetnék át benne.
Hirtelen eszembe jutott mennyei gondviselő Atyám. Édesapámat nem valószínű, hogy valaha is megismerhetem, elveszett kedvesemet és barátomat nem biztos, hogy visszakaphatom. De egy bizonyos, Isten gyermeke vagyok! Azé az Istené, akit megismertem Jézus Krisztusban, akit bármelyik pillanatban megszólíthatok, átölelhetek egy imában.
Imádság: : Atyánk, köszönjük, hogy kegyelmesen válaszolsz kiáltásainkra. Te légy gondviselőnk mindörökké! Ámen.
A szülői szeretetnél is jobban bízhatunk Mennyei Atyánkban!
Sajó Norbert (Marosvásárhely, Románia)
