16 Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. 17 Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, 18 mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
1 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. 2 Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat, 3 ha ugyan nem bizonyulunk felöltözve is mezíteleneknek. 4 Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet. 5 Isten pedig, aki minket erre felkészített, zálogul adta nekünk a Lelket. 6 Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk, távol lakunk az Úrtól; 7 mert hitben járunk, nem látásban. 8 De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz. 9 Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki. 10 Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.
2Kor 4,16-5,10.
A JELEKET KÖVETVE
Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (2Kor 4,18)
Első alkalommal utaztam külföldre. Izgalmas volt egyedül repülni. Amikor megérkeztem az első repülőtérre, ahol át kellett szállnom egy másik gépre, meglepődtem, hogy milyen hatalmas a reptér. Gyorsan meg kellett keresnem a kaput a következő géphez, de a jelek többsége angolul volt - nem anyanyelvemen. A gondolat, hogy lekésem a járatomat, és nem érem el végcélomat, ijesztő volt. Akkor eldöntöttem, hogy az ábrákat illetve a monitorokon lévő számokat követem, és hamarosan meg is találtam a kaput.
Amikor már a gépen voltam, az Isten országáról gondolkodtam. Ha oda akarunk jutni, meg kell tanulnunk, hogyan beszél hozzánk Isten, és képesek leszünk megtalálni, és követni az utat. Isten tudja, hogy ez időbe telik, ezért gondoskodik számunkra érthető jelekről. Jeleit megtaláljuk, ha Bibliát olvasunk, imádkozunk, vagy a hívő testvérekkel együtt imádjuk őt.
Sok olyan ember él környezetünkben, aki valaminek vagy valakinek a jelei után kutat, amikben hihet, de talán nem érti meg, amit lát, vagy hall. Segíthetünk nekik, ha elmondjuk, hogyan haladunk a hit útján Isten országa felé.
Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy társunk vagy az úton. Mutasd meg nekünk a te országodba vezető utat. Ámen.
Isten jelei végig elkísérnek hitbeli utazásunkon.
George Enchev (Pleven, Bulgária)
