1 Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
2 Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
3 Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
6 Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.
Zsolt 23.
A BÉKESSÉG LÁTOMÁSA
Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára. (Lk 1,78-79)
Néhány éve, az orvtámadások idején, teljes áramszünet volt a környékünkön. Nem volt semmi elektromos kapcsolatunk a világgal. Miután elemlámpával a kezemben autómtól a házam felé ballagtam, észrevettem, hogy én vagyok az egyetlen mozgó alak a sötétben. Nagyon megijedtem, és úgy próbáltam lenyugtatni magam, hogy a 23. zsoltárt mondogattam.
Úgy találtam békét, hogy elképzeltem, hogy egy zöld legelőn fekszem, majd, hogy csendes patak mellett üldögélek. Isten volt menedékem a sötétségben. Ő békességet adott lelkemben. A sötétség helyett, Isten csendes vizek mellett vezetett. Ez több volt, mint megtapasztalni a zsoltárok imádságát. Ekkor megértettem, mit szeretne Isten a világtól. Láttam, éreztem, hallottam és megízleltem az ő jóságát magam körül.
Mikor eljön a sötétség ideje, bízhatunk benne, hogy bármi történik is, Isten helyreállítja lelkünket. Az ő fénye a sötétségben is világít.
Imádság: : Köszönjük Atyánk, hogy megnyugvást adsz nekünk a sötétség idején, erősséget a bánatban, és menedéket az élet viharaiban. Te vagy a mi örök békénk. Ámen.
Amikor nem látjuk az utat, Isten a mi világosságunk.
Camille Williams (New Jersey, USA)
