1 A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye.
2 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
3 Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt?
4 Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?
5 Kiöntöm lelkemet, és arra emlékezem, hogy milyen tömeggel vonultam, és hogyan vezettem Isten házához hangos ujjongással és hálaénekkel az ünneplő sokaságot.
6 Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért!
7 Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok a Jordán földjéről és a Hermónról, a Micár hegyéről.
8 Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában, minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.
9 Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az ÚR; imádságot életem Istenéhez.
10 Ezt mondom Istenemnek, kőszálamnak: Miért feledkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség?
11 Mintha csontjaimat tördelnék, amikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?
12 Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!
Zsolt 42.
HA JÖN A BAJ
Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. (Zsolt 46,2)
Amikor férjem elvált tőlem, a zsoltárokhoz menekültem. Elképzeltem, hogy ott ülök Dávid mellett egy nyirkos barlangban, és kiöntöm szívem nyomorúságát a jelenlévő Istennek. Milyen furcsa - gondoltam magamban, - Izráel jövendőbeli királyát egy ilyen hideg, nyomorult helyen látni, egyedül. Ha Dávid segítsége az Úrtól jött, akkor biztos, hogy Isten engem is megment.
Isten azt ígérte, hogy állandó segítség lesz a veszedelem idején. Kellett, hogy bízzak benne, és megbocsássak. Nem volt könnyű. De amint elkezdtem hinni, reménytelen óráim Istennel töltött drága percekké váltak.
Lassacskán észrevettem a madarak énekét, és hogy kit dicsőítenek. Énekükben hallom Isten kérdését: "Elég vagyok neked?" Hallom a suttogást, "Én alkottam a napkeltét" - amint reggel az első napsugár bejön "barlangomba".
Isten jelen van a téli lakhelyemen is, melegít és megelégít. A Biblia figyelmeztet, hogy jönnek nehéz napok, de azt is ígéri, hogy Isten mindenkor velünk van.
Imádság: : Teremtő Istenünk, minden napsugár alkotója, köszönjük, hogy a gondok közepette is velünk vagy. Segíts, hogy téged keressünk, és benned bízzunk teljesen. Ámen.
Isten meleget és békét kínál életünk téli időszakaiban is.
Debby Allen (Kalifornia, USA)
