22 Azután így beszélt az ÚR Mózeshez: 23 Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izráel fiait, ezt mondjátok nekik: 24 Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! 25 Ragyogtassa rád orcáját az ÚR, és könyörüljön rajtad! 26 Fordítsa feléd orcáját az ÚR, és adjon neked békességet! 27 Így szóljanak nevemben Izráel fiaihoz, és én megáldom őket.
4Móz 6,22-27.
VONZÁS
Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére. (Zsid 12,2)
Épp a házunk bejárata mellett áll egy nagy cserép. Két gyönyörű napraforgó nő benne. Amikor megjelentek a rügyek, érdekes jelenségre lettem figyelmes. Mindig a nap felé fordultak. De még a virágzás után is, arcukkal követték a napot, ahogy bejárta útját az égbolton keletről nyugat felé.
Ahogy a virágokat vizsgáltam, gondolataim miránk, emberekre terelődtek, valamint alkotónkra és megtartónkra, mennyei Atyánkra. Ahogy a 4Móz 6,24-26 mondja, az Úr arca ránk ragyog, az Úr könyörületes hozzánk, az Úr felénk fordítja orcáját és békességet ad nekünk. Képzeljük el, hogy szavainkkal, tetteinkkel, egész életünkkel mindig Isten felé fordulnánk! Képzeljük el, milyen életünk lehetne, ha ugyanúgy követnénk Isten akaratát, ahogy a napraforgók követik a napot! Lehetséges ez? Mi azonban a napraforgóval ellentétben szabad akarattal rendelkezünk - ez Isten egyik nagy adománya. Használhatjuk ezt a képességet felelősen, Isten útján járva. A választás a miénk - a tiéd és az enyém.
Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy ránk ragyogtatod orcádat, és békességet adsz nekünk. Segíts, hogy figyeljünk rád és szavadra, s úgy kövessünk téged, ahogy a napraforgó a napot. Ámen.
"Nézzetek szét... melyik a jó út, és azon járjatok." (Jer 6,16)
Martin Bringman (Södermanland, Svédország)
