2007. szeptember 18. kedd

elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.
36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!" 37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? 39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van." 40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát. 41 Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?" 42 Erre adtak neki egy darab sült halat. 43 Elvette és szemük láttára megette. 44 Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban." 45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, 46 és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, 47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48 Ti vagytok erre a tanúk. 49 És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."
50 Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. 51 És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe. 52 Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe; 53 mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

Lk 24,36-53.

SZÁMOS BIZONYÍTÉK

Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. (Jer 29,13)

Néha nagyon nehéz elhinnem, hogy Isten tényleg valóság. Pedig annyiszor és olyan sokféle bizonyítékát adta már. Megnyitotta a szememet, és megmutatta mi az igazság, mégis, néha amikor visszatekintek, arra gondolok, talán csak a túl élénk fantáziám volt az egész. Meg tudom érteni a tanítványokat, akik kételkedtek, és a feltámadás után meg kellett érinteniük Jézust, hogy elhiggyék, hogy ő valóság.
Amikor engedem, hogy Isten megnyissa előttem a Bibliát, érzem az Úr érintését. Ez az érzés olyan kellemes, mint amikor először fogta meg a kezem a fiú, akit szerettem. Olyan gyengéd, mint amikor egy újszülött kisbaba arcával hozzásimul a mellkasomhoz. Olyan örömteli, mint amikor egy új barátom átölel, mert tudom, hogy már olyan jó barátok lettünk, hogy így üdvözölhetjük egymást. És olyan vigasztaló, mint amikor édesanyám halála után a bátyám átölelt, és sokáig nem engedtük el egymást. Krisztus jelen van az életünkben.

Imádság: : Szerető Istenünk, erősítsd a hitünket. Emlékeztess minket, hogy mindig hozzád forduljunk, mert a te lelked mindig ott van, hogy megérinthessük. Ámen.

Isten szeretete és vigasztalása valóság. Ha keressük, meg fogjuk tapasztalni!
Stella Burkhalter (Texas, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI KERESI ISTENT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2024 Április
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek