19 Ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: "Ki vagy te?" 20 Akkor vallott, és nem tagadott. Ezt vallotta: "Én nem a Krisztus vagyok." 21 Erre megkérdezték tőle: "Hát akkor? Illés vagy te?" De kijelentette: "Nem az vagyok." - "A próféta vagy te?" Így válaszolt: "Nem."
Jn 1,19-21.
ANGYALOKAT VENDÉGELÜNK!
A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg. (Zsid 13,2)
Mikor azon a hideg téli reggelen a szálloda előcsarnokába léptem, egy piszkos, kócos, szegényesen öltözött nő rohant be előttem. A tekintetemet elkerülve gyorsan a női mosdó felé vette útját. Néhány perccel később, miközben egy barátomat vártam reggelire, a nő újra megjelent, és bemutatkozott. Sherylnek hívták. Családja lemondott róla, kitagadta őt, s így hontalanként tengődött Nashville utcáin. Meglátott az utcáról, ezután rohant be a hotelba. Talán megérezte rajtam, hogy én megértem a körülményeit.
A szálloda biztonsági személyzete lassan körülvett minket, miközben halkan és sietve elmondta, hogy nem utcalány, drogos vagy tolvaj - csupán Isten gyermeke, aki rossz döntéseket hozott. Meghívtam Sherylt, hogy üljön mellém a finoman kárpitozott brokát kanapéra. "De piszkos a ruhám!" - sopánkodott. "Semmi gond. Az én vendégem."
Beszélgetésünk alatt a biztonsági őrök közel álltak hozzánk, nem lévén teljesen meggyőződve arról, hogy ez a kicsi, igénytelen nő nem fog sem zavart okozni, sem bántalmazni engem. De ő csak annyit kért, hogy imádkozzak érte.
Imádság: : Istenünk, nyisd meg a szemünket, hogy észrevegyük és megvigasztaljuk elveszett gyermekeidet. Ámen.
A felebarátom olyan valaki, akinek szüksége van rám.
Dale Rust Waymack (Tennessee, USA)
