4 Amikor nagy sokaság gyűlt össze azok közül is, akik városról városra csatlakoztak Jézushoz, ezt mondta nekik példázatban: 5 "Kiment a magvető vetni. Vetés közben némelyik mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy megették az égi madarak. 6 Némelyik a sziklás földre esett, és amikor kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. 7 Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. 8 Némelyik pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott." Majd emelt hangon hozzátette: "Akinek van füle a hallásra, hallja!" 9 Ekkor megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. 10 Ő ezt mondta: "Nektek megadatott, hogy értsétek az Isten országa titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek. 11 A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje. 12 Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. 13 Akiknél a sziklás földre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elpártolnak. 14 Akiknél a tövisek közé esett, azok hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják azt, és nem érlelnek termést. 15 Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal."
Lk 8,4-15.
A JÓ TERMŐFÖLD
Némelyik mag pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott. (Lk 8,8)
Nyugdíjas tanítónő vagyok. Néhány hónappal ezelőtt megkértek, hogy egy olyan gyülekezeti bibliacsoportban segítsek, melyben hátrányos helyzetű gyermekeknek szolgálunk. Ez az élmény megváltoztatta az életem, és igazán mondhatom, hogy többet kapok, mint amennyit adok. Lesújtóan szegény és nehéz helyzetű gyermekek között végezzük munkánkat, akik különösen érzelmileg sérültek. Nagyon érzékenyek, és gyakran kifejezik a feltétlen szeretet iránti igényüket.
Egy napon, amikor az ebédhez készülődtünk, kinyílt az ajtó, és belépett két kistestvér a legszegényebb családból, és egy gyönyörűen díszített tortát cipeltek. Meglepődve néztünk egymásra a másik tanítóval. Le voltunk nyűgözve: itt van két gyermek, a legszegényebbek a csoportból, és tortát hoznak, hogy megosszák másokkal. Csodálkozva megköszöntük Istennek, hogy emlékeztetett minket - különösen a tanárokat - arra, amit próbálunk tanítani: bármilyenek a körülményeink, mindig találhatunk olyan dolgot, amit megoszthatunk másokkal. A gyermekek cselekedete, melyre családjukban nevelték őket, az ige tanításának elmélyítését eredményezte.
Imádság: : Hálát adunk neked, igazságnak erős Istene, hogy a reményt naponta táplálod bennünk. Ámen.
Ma megtalálom a módját, hogyan adhatok másoknak.
Ana Aljas (Flores, Uruguay)
