1 Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. 2 "Tiszteld apádat és anyádat": ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, 3 mégpedig ez: "hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön." 4 Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.
10 Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. 11 Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. 12 Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. 13 Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. 14 Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, 15 felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. 16 Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. 17 Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. 18 Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért;
Ef 6,1-4.10-18.
AZ ÉN ÖRÖKSÉGEM
Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Ef 6,4)
A legtisztább kép, amire emlékszem Indiában töltött gyermekkoromból az, hogy édesapám esténként leült, és olvasta elnyűtt Bibliáját. Pontosan kilenc órakor az összes gyerek - négy fiú és egy leány - köteles volt otthon lenni a családi áhítaton. Édesapám ezt katonás fegyelemmel megkövetelte.
Édesanyám vezetésével egy-két éneket énekeltünk, elolvastuk az elmélkedést a Csendes Percekből - az ajánlott bibliai szakasszal együtt -, azután édesapám hosszan imádkozott. Kisebb testvéreim néha elaludtak édesanyám ölében. Noha én idősebb voltam, nem tudtam megérteni, hogy miért kell olyan gyakran és olyan hosszan imádkoznunk. Úgy gondoltam, hogy csak az időt vesztegetjük ezzel.
Most, hogy felnőttem és saját családom van, jobban értékelem az ima fontosságát. Szeretek imádkozni, és nem szégyellek megkérni valakit, hogy imádkozzék értem. Imádság közben egynek érzem magam szívben és lélekben Istennel és azokkal, akikért imádkozom. A szüleim már az Úrnál vannak, de drága örökséget hagytak ránk az igeolvasásban, a napi imádkozásban és éneklésben. Ezek az ajándékok - az elnyűtt Bibliával együtt, melyet örököltem - sok örömet nyújtottak nekem.
Imádság: : Urunk, köszönjük azokat, akik szeretettel mutatják nekünk utadat. Tégy minket képessé, hogy áldás csatornái legyünk családunk és közösségünk számára. Ámen.
Milyen emlékképet teremtek Istenről a szeretteimnek?
Paul M. Christi (Kalifornia, USA)
