1 Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
2 Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó Isten!
3 A halandót visszatéríted a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza, emberek!
4 Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel.
5 Elragadod őket, olyanok lesznek, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű:
6 reggel virágzik és növekszik, estére megfonnyad és elszárad.
7 Bizony, elmúlunk haragod miatt, indulatod miatt megsemmisülünk,
8 ha magad elé állítod bűneinket, titkolt vétkeinket orcád világossága elé.
9 Elmúlik minden napunk haragod miatt, úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás.
10 Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk.
11 Ki tudja, milyen erős haragod, és milyen félelmetes felháborodásod?
12 Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
13 Fordulj hozzánk, URam! Meddig késel? Könyörülj szolgáidon!
14 Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vígadjunk és örüljünk egész életünkben!
15 Örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt!
16 Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon!
17 Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!
Zsolt 90.
MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ
Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktöl fogva mindörökké vagy te, ó Isten! (Zsolt 90,2)
Néhány évvel ezelőtt családi összejövetelen vettem részt egy kis faluban Norvégia északi partján. Valahányszor ellátogatok oda, mindig lenyűgöz a táj: a különleges fények, a színek, a hínár és a halak szaga, a sirályok vijjogása, és a hatalmas hegyek látványa.
Egyik reggel végigsétáltunk a falun, és észrevettük, hogy mennyi változás történt az évek folyamán. Régi, festői házakat új épületek váltottak fel. Nagyszüleim korábbi lakóhelyén autóparkoló volt. Ezt a sok változást lehangolónak találtam. De mikor unokatestvérem házának a felső szintjéről lenéztem, más látvány tárult elém a környékről. Délre nézve gyönyörű hegyet láttam egy kis szigeten az óceánban. Északra újabb csodálatos hegyek magasodtak.
Minden, amit emberi kéz alkot, megváltozik, de a tenger és a hegyek - úgy tűnik - változatlanok. Ez bizonyossággal és békével tölt el, és emlékeztet Isten szeretetére és ígéreteire. "Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsid 13,8). A környezetünk szüntelen változásnak van kitéve, de emlékezhetünk arra, hogy Isten velünk van most és örökké.
Imádság: : Drága Istenünk, köszönjük, hogy közel vagy hozzánk életünk minden változásában. Köszönjük hűségedet. Ámen.
Isten uralkodik az élet minden változása fölött.
Laila Karin Geitz (Akershus, Novégia)
