6 Abrám így felelt Szárajnak: Hiszen kezedben van a szolgálód, csinálj vele, amit jónak látsz! Ettől fogva olyan rosszul bánt vele Száraj, hogy az elfutott tőle. 7 Az ÚR angyala rátalált egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba vezető út mentén van, 8 és ezt mondta: Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy? Ő így felelt: Úrnőm elől, Száraj elől futok. 9 Azt mondta neki az ÚR angyala: Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte! 10 Ezt is mondta neki az ÚR angyala: Nagyon megsokasítom a te utódaidat, annyira, hogy meg sem lehet őket számolni. 11 Majd ezt mondta neki az ÚR angyala: Ím, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek, mert hallott az ÚR nyomorúságodról. 12 Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik. 13 Azután így nevezte az URat, aki szólt hozzá: Te vagy a látás Istene. Mert ezt mondta: Én is láthattam itt, aki engem látott. 14 Ezért nevezik azt a kutat Lahajrói-kútnak. Ott van most is Kádés és Bered között. 15 Ezután fiút szült Hágár Abrámnak. Abrám Izmaelnek nevezte a fiát, akit Hágár szült. 16 Abrám nyolcvanhat esztendős volt, amikor Hágár Izmaelt szülte Abrámnak.
1Móz 16,6-16.
NÉVEN SZÓLÍTVA
Az Úr angyala ezt mondta: Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy? (1Móz 16,8)
A repülőtér folyosóján álltam, emberek rohantak el mellettem. Fiatal tinédzserként, egyedül utaztam, és lekéstem a csatlakozó gépemet. Fogalmam sem volt, hogyan folytassam utamat. Rémült, zavart és teljesen tanácstalan voltam. Sírni kezdtem.
Hirtelen valaki felkiáltott: "Marion! Merre tartasz?" Megfordulva megpillantottam családunk egyik barátját, amint csatlakozó gépéhez igyekszik. Könnyedén a szolgálati pulthoz vezetett, ahol kaptam egy pótjegyet, hogy elérhessem úti célomat. Még most, 45 évvel később is emlékszem a meglepetésre a nevem hallatán, ott a reptéren. Valaki ismert! Valaki ott volt, hogy segítsen nekem.
Úgy képzelem, Hágár is magányos és zavart volt a sivatagi úton. Micsoda meglepetés lehetett számára, hogy valaki a nevén szólította! Valaki ismerte, s tudta, hogyan vezesse. Ez a "valaki" az élő, mindent látó Isten volt, aki egy angyalt küldött segítségére. Hágár hűségesen követte Isten útmutatását.
Néha mi is elveszettnek, tanácstalannak érezzük magunkat, félünk, s nem tudjuk, mit tegyünk. Imádkozva és Isten igéjét tanulmányozva azonban észre fogjuk venni, hogy Isten valóban név szerint ismer bennünket (Ézs 43,1), és "kegyelmet találunk, amikor segítségre van szükségünk." (Zsid 4,16)
Imádság: : Drága Istenünk, köszönjük, hogy mindig a te oltalmadban vagyunk. Ámen.
Isten a nevünkön hív, vezet és segít minket.
Marion S. Brown (Dél-Karolina, USA)
