Jézus szavai: 25 "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? 26 Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? 27 Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? 28 Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, 29 de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. 30 Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" 31 "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? 32 Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33 De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."
Mt 6,25-34.
AZ ÉN FONTOSSÁGI SORRENDEM
De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)
Mindig tökéletességre törekedtem a munkámban. Minden nap összeállítok egy listát, ami alapján szeretném végrehajtani a napi feladataimat. Egyik napon, úgy tűnt, semmi sem sikerül. Az ügyfelektől egyre-másra jöttek a figyelmemet teljesen lekötő e-mailek és telefonhívások, másfelől meg ott volt a korábban szépen megtervezett és elintézésre váró feladatsor.
Az ebédidő közeledtével listámra pillantottam. Feladataim csekély részét tudtam csak addig elvégezni, és a feszített munkatempótól még a fejem is megfájdult. Ekkor főnököm arra biztatott, hogy ebédeljek és lazítsak egy kicsit. "Szó sem lehet róla!" - válaszoltam. Teljesen úgy tűnt, hogy minél jobban erőlködöm, annál kevésbé haladok. Végül, mikor kollégáim ebédelni voltak és minden elcsendesedett, abban reménykedtem, hogy az időt jól kihasználva, behozom a lemaradásomat. Amint az íróasztal-fiókomban gémkapocsért kutattam, kezembe került régen elfeledett kis Újszövetségem. Pont ez az, amire szükségem volt. Elolvastam egy pár igeverset a Szentírásból, a feszültségem eltűnt. Rájöttem, hogy az elcsendesedés, az imádság hiányoztak a listám elejéről. Istennek megvan a módszere rá, hogy a zűrzavarból rendet teremtsen. Az ige teljes békességgel töltött el, amire nagyon nagy szükségem volt.
Imádság: : Istenem, neked ajánlom fel ezt a napot. Segíts, hogy amit ma teszek, dicsőségedre lehessen. Ámen.
Isten az élet zűrzavarában is békességet kínál.
Terri Meehan (Surrey, Anglia)
